Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolataim

 

Átvátozás előtt 




Az előző élet, melyben az ember oly természetesnek vesz mindent. Nincs korhatár.
 Az első az én akaratom. Nekem mi tetszik, majd én megmondom a „tutit”… akkor is nekem van igazam… felébredek reggelente, amit teljesen természetesnek gondolok, messze van még az öregkor…
Sikereimet, aggodalmaimat a sorsra, véletlenre, szerencsére bízom. Örülhet, akit már úgy indítanak a szülők a „nagybetűs” életbe, hogy meg van ehhez minden erkölcsi és Biblikus tudás.
 Az előző élet nem erről szól. A szülők élhettek erkölcsösen, amit a gyermek előreláthatólag magával visz később is. Ennek ellenére pl. a párkapcsolatnál első a szerelem. Nem baj, ha nem tud a két fél beszélgetni… majd megváltozik a másik… Aztán a szerelem elmúltával csak éldegélnek egymás mellett, mindenféle kommunikáció nélkül. Mint két idegen.
 Pótcselekvések áradata indul meg, mindig valami más megoldást keresve, csak ez a nap is elteljen. Mindenkinek meg van a gyenge, sebezhető pontja, melyre ott lehet gyorsan a csábító „gyógyír”.
Az ember önző módon kap érte, nekem ez kijár… "már annyit szenvedtem". A kérdés csupán annyi, hogy ez csak testi, vagy lelki gyógyír is egyben. Az előző életben legtöbbször nincs kontroll, mennek a dolgok a maguk útján, a szél vagy ide csapkod, vagy oda. Bízva, kiutat keresve, elégedetlenkedve, a másikra mutogatva… "Én" teljesen tökéletes vagyok…
Barátok, akikben bízom, panaszkodom, kapaszkodom, terhére vagyok …aztán kiderül, hogy megbízhatatlanok és a problémáim sem oldódtak meg.
Teljes kilátástalanság, elkeseredés, pótcselekvés …padló. "Egyedül maradtam"…. Gondolja az ember…Vagy mégsem…. Valakinek lennie kell, aki igaz szívvel meghallgat. Igen. Van.
Gondolatban beszélek hozzá, de nem tudom ki Ő. Csak jó a képzeletbeli vállára borulni és kisírni magamból minden fájdalmat. Majd nyugalom támad.


--- o ---

 

 

 




Átváltozás után / a megváltozott élet



Az ember tudatlan, érik különféle behatások és nem tud különbséget tenni jó és rossz gondolat között... Egészen addig, amíg nem lesz viszonyítási alapja. Ahogy gyarapszik az ismeret, annál inkább sérti a fület a káromkodás, a túlzott imádat bármi iránt, a dicsekvés és bármely olyan dolog, amely az emberi egó -ból származik. Hiszen Isten teremtményeiként, csak Isten iránt lehet imádatunk, mert Ő a tökéletes, hatalmas, mindenható. Az ember egy parányi porszem mellette, minden az Ő végtelen kegyelméből van. Értékesek vagyunk számára.
A bűn mindannyiunknál jelen van. Ezért küldte Isten a fiát, Jézus Krisztust, mint Megváltót. Minden ember életében eljön egy pont, amikor saját maga nem tud megbírkózni gondjaival, terheivel.
Aki elhiszi, hogy Jézus meghalt a bűneink miatt, az bátran "leteheti" a kereszt alá a bűnöket és Isten megbocsátja azokat. Megváltott gyermekként megszabadulhat és új lappal indíthatja életét, hálát adva az Úrnak, megpróbálva ezután Istennek tetsző életet élni. (Ján 3;16)
Azt gondolnánk ez túl egyszerű. Egyáltalán nem az, úgy mondanám ez egy folyamat. Az ember folyamatosan "tisztul", látja be hibáit, próbálva azokat leküzdeni. Sokszor nem megy magunktól, ezért van szükség az imádkozásra, hogy Isten erőt tudjon adni Szent Lelke által. Két út van, vagy a bűn útja, vagy Istené. A cselekedeteknél fontos a lelkület, hogy milyen lelkülettel tesszük a dolgainkat.
A naponkénti Biblia olvasás bővíti ismereteinket az ige iránt, s ha belénk ivódtak, a különféle élethelyzetekben eszünkbe juthatnak és segítségünkre lehetnek. 
Az ismeret nem csak a sajátunk, az Úr ránk bízta, hogy mondjuk mindenkinek. Éppen ezért nem elég, ha valaki csak otthon tanulmányozza az igét, mert akkor hajlamosak vagyunk elnézőbben venni a magunk dolgait, ezáltal úgy értelmezhetjük a Bibliát, ahogy hallani szeretnénk. Fontos a prédikáció, a gyülekezeti élet, egymás segítése, különféle missziós munkák. Ezáltal tudunk fejlőni, egymást építeni, egymást terhét hordozni. Itt a szeretet a lényeg, nem pedig egymás hibáztatása. 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 


Emberi értékek
 


Legelőször a Lélek gyümölcsei jutnak eszembe. (Gal 5;16 - 25). Átfogóan tanulmányozva, a végén azt vesszük észre, ha ezektől a gyümölcsöktől eltérünk, nem lesz igazi lelki békességünk.
Minden ember értékes. Valami olyan adottsággal születik, amiben a legjobb, ami könnyű a számára. Olyan szolgálat / munkavégzés, amely gyorsan, mindenféle megerőltetés nélkül sikerül.
Nem vagyunk egyformák. Ha úgy képzeljük el magunkat, a"gyülekezetet", mint Krisztus testének tagjai, talán könnyebben felismerhetjük a bennünk rejlő tehetséget. A különböző testrészek egymástól függetlenül dolgoznak, mégis minden kis mozdulat számít és a végén egy dologért összefogva dolgozik. Ha csak a saját testünkre gondolunk, ott is milyen gyorsan észrevesszük, ha csak az ujjunk hegye fáj és nem úgy tudunk fogni. A Krisztus testénél is nagy hiányosságok lehetnek, ha valamelyik tag munkája hiányzik.
A mai világban élve nehéz megtalálnunk a helyünket, ahol jól érezzük magunkat és azt tegyük ami a kedvünkre való. Ezért a humor, a türelem hozzásegít, hogy együtt tudjunk dolgozni másokkal. Egymás munkáját és egyéniségét tiszteletben tartva. Nem mindig az az érték, ha valamit cselekszünk. Elég egy megértő szó, elismerés, egy mosoly, sokszor elég csak a jelenlétünk, hogy valakinek örömet szerezzünk.
Az emberi kapcsolatok, beszélgetések, kultúra nagyon fontosak,melyekből töltekezhetünk lelkileg.
Egymást kiegészítik a különféle cselekedetek. A művész igyekszik feltárni a benne rejlő kincseket, a fizikai munkás erején felül teljesít és látványos dolgokat állít elő különböző munkaterületen.
Az ember sokféleségétől lehet színes a világ.

 

 

 

 

--- o ---

 

 






 

 


Leteszem a kereszt alá




Régebben el sem tudtam képzelni, hogyan is működik ez. Nyomasztottak a gondolatok, idegesítettek az emberek, megoldatlanok voltak a problémáim, valami szorított ott belül. Aztán, ahogy kezdtem fellapozni a könyveket, hogy minél jobban megismerjem az Úr Jézust, elkeseredve jöttem rá, nem értem az egészet. Meghalt értünk, megbocsáttattak a bűneink. Hogy is van ez? Elhatároztam, akármennyi idő kell a megértéséhez, nem adom fel. Ma már megértettem annyit, nem a külsőség a fontos, hanem a feltétel nélküli őszinteség. Sokan ezzel nincsenek tisztában, azt hiszik képmutatóan mindent el lehet takarni Isten elől. Pedig Ő a vesénkig belénk lát. A világ zakatolása mellet elcsendesedem, imádságban őszintén feltárok előtte mindent, a rosszat is, ezáltal a terheket neki átadva, felszabadul a lélek. A dolgok nem mindig oldódnak meg azonnal, mégis nagyobb türelemmel tudok várni, mert erőt ad ehhez és tudom a legjobb irányba fordítja életemet. Mindezt hiszem, a terhek pedig nem nyomasztanak tovább.

 

 

 

 

 

--- o ---



 

 

 

 Bennem él az Úr



Elgondolkodtató, mi az, ami szép, jó az életünkben. A természet, ami különféle színekkel lett megalkotva, a tenger élővilága... Miért vannak a tengerfenéken olyan gyönyörű színes halak, ahol senki se jár?
Igen, gyönyörű ez a föld, úgy, ahogy van.
Azonban nyugalmi állapotunkat állandóan szeretné kizökkenteni valaki.
Az átváltozással valami azonban megváltozott. Ott belül, a szívben. A mély sötétség és fájdalom helyét megvilágította Jézus. Ezt nem lehet elfelejteni. Valami pluszt kap az ember, amit azután nem tud levetkőzni.
Nem is kell, mert nem érdemes. Megváltozik a szív, más szemszögből nézi az ember a világot.

 

 

 

 

 

 

 

Bali Diving HD

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

Kalkuttai Teréz Anya: Az élet himnusza

 

 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

 

Belső indíttatás



Ha az ember végiggondolja egy napját, hogy mikor, mire, mennyi időt fordít...lehet, hogy arra döbben rá, csak sietett, idegeskedett, nem evett, nem beszélve arról, hogy lelki táplálékot semmilyen formában nem vett magához. Ha a napunk úgy kezdődik, hogy alkalmunk van időt szakítani az ige olvasására, imára, sokkal nagyobb erővel láthatunk a napi feladatainkhoz.  Sajnos sokszor jut hamarabb eszünkbe a mi elgondolásunk,
az indulat, a düh, a sértődöttség, elkeseredettség stb., amelyek által megkötözött lehet az ember, ha engedi, hogy leuralja életét. Ha azt nézzük, mi viszi előrébb dolgainkat és nem a rossz dolgokra koncentrálunk, az időnket is hasznosabban kitölthetjük.  A  tehetségünket, szorgalmunkat nem csak a saját érvényesülésünkre használhatjuk fel, hanem mások segítésére, vagy egy közös ügy érdekében. Pl. beteg látogatás, idősek segítése..vagy csak megkérdezni rég nem látott ismerőstől: hogy vagy? Ha mást látunk örülni, mi is örülni fogunk. Ezek a dolgok mind belülről fakadnak, lehet, hogy csak egy kis idő ráfordítás kell hozzá. Nem érek rá...(?)
Csendes, szelíd hang szólít, melyet csak az az ember ismerhet fel, aki tud és akar figyelni rá, az Úr Jézusra.


 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 


Belső nyugalom



A belső nyugalom megmagyarázhatatlan. Körülöttem a világ zaja. Mégis benne vagyok a világban.Néha magával sodor a gondolat, mi is a dolgom itt ezen a földön?...régebben harcoltam, mindenképpen meg akartam felelni mindenkinek... aztán feladtam a harcot. Elsősorban Istennek kell megfelelni, nem embereknek. Jó, ha megtaláljuk azokat a  élethelyzeteket, feladatokat, amelyekben békességünk van. Milyen jó néha a csend. Elmélyülni a gondolatokban.
Ma már figyelemmel kísérem, kik szólítanak meg. Embereken keresztül is szólhat Isten hozzánk, nem csak az ige által. Ha néha elkeseredem, mert valami nem sikerül, már amikor nem számítok rá, akkor szól valaki hozzám. Nem véletlenül. Mindennek rendelt ideje van.


 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 


Képzeletbeli focimeccs




A világ zaja. Elképzelhetjük úgy, mint egy focipályát. Fut mindenki előre, vagy hátra, vagy megáll, mennyi mindent megtesznek a játékosok. Én is közöttük vagyok. Vajon van -e bennünk kontroll?
Egyúttal felülök a képzeletbeli focipálya képzeletbeli nézőterére és nézem a meccset. Látom magamat és a játékosokat. Érdekes kívülről szemlélni magunkat...
Mikor, mit, miért teszek. Mikor beszélek, mikor vagyok csendben, mikor cselekszem. Meglátom a hibákat és észreveszem az értékeket. Mint egy lassított felvétel...
Nem csak rohanok a többivel, megállok egy pillanatra. Újrakezdés... Győzelem... Gól...! Vagy Kudarcok... Sérülés...Veszítés...De Talpra állás... Edzés... Újra kezdés...
Mennyi minden történik ott a pályán, az életünk focipályáján. Jó érzés, ha van aki együtt szurkol velünk...

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

Pintér Béla: Homokba írva

 

 

 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

 

 

Signum : Ne félj

 

 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

Testvérként lenni az Úrban
 



Talán furcsa lehet ez a megnevezés. A világi szóhasználatban teljesen természetes az a szó, hogy testvér. Édes testvér, vagy féltestvér... Testvérként lenni az Úrban mást jelent. Amikor a belső indíttatás már bennünk van, akkor érdekel a másik ember élete, lelkivilága, nézetei. Ez a mai világban egyre inkább nem divat. Ha egymás felé fordulnak is az emberek, gyanakvó, vagy felületes az egymás iránti érdeklődés. Ami a legrosszabb, hogy ha különböző nemű emberekről van szó, könnyen félre értelmezhetik a kérdéseket. Nem is egyszerű ez a helyzet, de ha az ember gondolatai megmaradnak egy bizonyos határon belül, akkor hasznos és építő jellegű beszélgetéseket lehet folytatni. Felmerülhet az a kérdés, hogy a testvérek barátok -e? Lehet, de nem jellemző. Testvérként beszélgethetek egy idősebb emberrel is, de olyanokkal is akiket nem is ismertem előtte. Testvérként meghallgathatom, segíthetek, ha tudok. Testvérként segíthet nekem is más. Jellemző dolgok: őszinteség, türelem, segítőkészség, az ige ismerete sokat segít. „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20) 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

 

 


Mihez képest...



Ha az örömöt, vagy a boldogságot lehetne mértékegységekben mérni, elég érdekes adat jöhet ki a végén. Szomorkodni való is akad, de öröm is. Minden viszonyítás kérdése... Egyáltalán van olyan, hogy megelégedettség? Ha minden vágyam teljesülne, ha meg tudnám venni, amit szeretnék, akkor...? Utána? Az az igazi öröm, legalább is nekem, ha látom a másik embert örülni. Nekem inkább az a furcsa, ha más kinevet, megszól valakit.
Panaszkodhatnék sok minden miatt, minden nap hozza a maga problémáit. Ennek ellenére mindig történik velem valami megmosolyogtató. Én tudnék mesélni. Milyen jó humorosan felfogni dolgokat..
Munkás hétköznapok, aztán pl. próba, egy színdarab próbája, ahol különböző korú és életvitelű emberek mondják a szerepet. Csodaszépen összeáll a darab, néha alig bírjuk nevetés nélkül. De jó mert tudjuk miért vagyunk ott.
Majd utána egy közös beszélgetés, ahol szóba kerülnek beteg emberek és hálát adunk az Úrnak, hogy bennünket megóvott idáig a betegségektől. Tulajdonképpen mi baja is lehet az embernek addig, amíg egészséges...
Igen mihez képest rossz az élet...vagy jó...ma sincs motiváció? Na és? Majd lesz...lehet, hogy egy sokkal fontosabb dologra kellett koncentrálni, ami más embernek segítségére volt. 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

 

Új Forrás:  Áradj folyó

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 



Mélység és magasság



József története jut eszembe. Testvérei egy kútba dobták, azután kereskedőnek adták el. A fáraó házába jut, majd ok nélkül hibáztatják és tömlöcbe kerül. Mennyi mélység...Mégis Isten kihozza onnan és kormányzó lesz....
Azonban, ahogy a keréknél is megfigyelhetjük, amikor forog: hogy egyszer fent és egyszer lent van egy pontja. Az életünkben is így van ez.
Van mikor jól mennek a dolgaink, gördülékenyen, szinte minden ajtó nyílik előttünk. S van mikor mindent megteszünk és ennek ellenére nem jön össze semmi. Egyszer fent, egyszer lent...Ilyenkor már nem akarunk semmit sem, csak vagyunk.
Mégis jó azt tudni, hogy akkor kerülünk legközelebb Istenhez, amikor mélyponton vagyunk. Olyan jó olyankor is felnézni rá és elgondolkodni, mit is akar ezzel tanítani nekünk.
Aztán alakulnak az események és újra fenn vagyunk. Hálát adok ezért is Istennek.




 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 


Csüggedés mocsara
 



Amikor szembesülünk azokkal a hibáinkkal, amiket Isten megmutat nekünk, félelem, csüggedés lesz úrrá rajtunk. Ez az érzés lefelé húz és ezen elkeseredve még lentebb még lentebb csúszhatunk.
Benne lehetünk a "csüggedés mocsarában". Ez a mocsár, mint a mocsarak általában nem engednek könnyen. Segítségért kiáltunk, hátha meghallja valaki. De e helyet félve közelíti meg bárki. Így aztán kihúzni onnan ki is tudna? Aztán arra jön valaki, aki megfelelő felszereléssel, mondjuk egy hosszú faág segítségével segítségünkre lehet. Abba belekapaszkodva újra kinn lehetünk szárazon. Isten mindig elkészíti a kifelé vezető utat is a bajból és a megfelelő pillanatban ott lesz a segítség is.

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 
Igés kártya
 



Nyüzsgő, zsibongó emberek... csendes háttéremberek... együtt. Közös munka folyik. Mindenki megtalálja a helyét, meghallgatja a másikat. Nincs rohanás, jó kedv uralkodik. Készül az igés kártya.
Karton, ceruza, ragasztó, olló... Sok szorgalmas kéz. Nem veszi ki senki a másik kezéből a munkát. Készül a kártya...mennyit készítsünk? Sok embernek szüksége van rá a kórházban.
Együtt alkotni jó, egy lélekkel.

 

 

 

 

--- o ---
 

 

 

  

 

 
Szeretet I.


Karácsony a szeretet ünnepe. Ahogy elkezdődik a december, készülődnek az emberek. Valami csodára vágynak, amikor eszükbe jutnak a következő jelzők: bennsőséges, boldog, illatos, finom, szép, örömteli, áldott. Milyen érdekes a mézeskalács sem sülhetne más időpontban... Mosoly a piros arcon, hideg odakinn, havazik.
A szeretetet ilyenkor éljük meg gondolatainkban, pedig a szeretet Karácsony előtt és után is fontos lenne. A szeretet tulajdonképpen egy döntés, nem érzelem. Ugyanakkor egymás kedvében járás.
 Szerethetünk önző módon, ahogyan mi szeretnénk és elgondoljuk, de lehet, hogy másnak ez nem jelent sokat, vagy éppen nem erre lenne szüksége.
Nehéz az olyan ember kedvében járni, aki nem akar szóba állni velünk.
Eszembe jut egy elkeseredett ember, nem kellett neki a jó szó, a szép, a segítség, az ima, nem érdelkelte semmi, megkértem, hogy próbálja meg olvasni a Zsoltárokat, mert van ilyen, amikor ennyire el tudunk csüggedni. Aztán nem telt el egy kis idő és ismerős érkezett, ő is azt mondta próbáld olvasni a Zsoltárokat...pedig nem beszéltünk össze.
Mennyire szükség van a megfelelő kommunikációra, a segítségre, a segítő szavakra, amely épít és nem rombol.

 

 

 

 

 

 --- o --- 

 

 

 

 

 

 

Bach - Brandenburg Concertos No.3 - i: Allegro Moderato

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bach - Brandenburg Concertos No. 4 in G major BWV 1049 - 1. Allegro

 

 

 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 
Szeretet II.


Kitárt karok: de jó, hogy itt vagy. Gyere foglalj helyet, mivel kínálhatlak meg. Miben segíthetek? Mond, meghallgatlak.. Csak azt szeretném kérdezni, ugye Te is ott leszel? Szerinted, mi a véleményed? De jó, de ügyes vagy! Nem baj, értem mire célzol. Na nézzük csak a naptárat, hú, az nem jó, cserélnem kell műszakot. Sikerül, el tudok menni ide. Jól vagy? Nem baj, ha adod a saját ötleteidet. Meg tudod csinálni...
Mindezek a gondolatok, kérdések jó érzéssel töltenek el. Őszinték, biztatóak, vígasztalóak, örömöt adnak nekem és a környezetemnek.
 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

Fireproof -- You Belong To Me

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

John Waller - As for Me and My House

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

A jóban látni a rosszat és rosszban fellelni a jót




Mi is a jó?.. kérdezhetjük. Véleményem szerint tartósan az a jó, ami nem károsítja akár a testet, akár a lelket. Amitől felüdülünk (látvány, szó, gondolat, cselekedet stb.) A rossz, akkor logikusan ennek az ellentéte.
A festményeimben, akár hogy sikerül, rögtön a hibákat keresem. Pedig fontos lenne, hogy megelégedjek abban a pillanatban. Azután ettől az érzéstől elrugaszkodva javítsam ki a hibákat, vagy esetleg más véleményére támaszkodva elhigyjem, hogy jó, amit csinálok. Vannak, akik az irigységtől vezérelve nem ismerik el a jót. Ha valamire sokan mondják, hogy jó, akkor el is hihetjük, hogy az? Ha pedig egyfolytában negatív a visszajelzés valamiről az már csak rossz lehet? Én megtalálom a jóban is a rosszat, de többször látom a rosszban azt a parányi jót. Felfedezem azt az apró dolgot, aminek örülhetek. Lehet, hogy ami pillanatnyilag rossz, az később a javamra válhat.
 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

 
Képes vagy?...

 


Képes vagy olyan embert is türelmesen végig hallgatni, aki nem olyan mint te?...
Képes vagy egy jó programodat lemondani, mások segítése miatt?...
Képes vagy magad elé kitűzni valamilyen célt, amit pillanatnyilag elérhetetlennek gondolsz?...
Képes vagy vita közben higgadt maradni?...
Képes vagy magadon nevetni?...
Képes vagy arra, hogy azt, amit gondolsz a másik emberről, neki mondd el, ne másnak?...
Képes vagy szenvedések között felfelé nézni?...

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 


Lámpásként világítani
 



 Azt hiszem ezt nem hangerővel lehet. Lehetne talán azt mondani, hogy példamutatással, de igazából ez sem helytálló, mert az ember sokszor hibázik az életében.
Inkább meglátva az életben, nehézségekben azokat a megoldásokat, amelyek előre visznek. Amivel nem bántjuk meg, hanem segítjük a másik embert. Isten ígéreteinek olvasása és igéjének ismerete nagy segítség.
Életünkbe beépítve egy belső kisugárzást ad, amit észrevesznek mások. Az egyszerű utcai lámpa - masszívan áll, ellenáll az időjárásnak. Lámpásként világítani kitartóan kell, átmeneti elcsüggedés után az Úr betölti azt az űrt, amit a bánat okozott. Világítani a sötétségben... a gonosz elutasító szavakra megértően reagálva, a sírót vígasztalva, az elkeseredőt biztatva...az Úrra mutatva..


 


 

 --- o ---

 

 

 

 

 

Fájdalmak
 



Jó is lenne, ha az ember teljes nyugalomban, harmóniában élné le az életét. Amikor Istent kerestem, valami űr volt bennem; egy nagy fájdalom.
Megelevenedtek előttem az ige sorai. Az ima és az ének felszabadított, örömmel töltött el. Az embereknek szívesen segítettem. Jó adni. Én is sokat kaptam.
Mégis van mikor az az első gondolatom : miért, nincs kedvem, nem tudom, nem akarom, nem vagyok rá képes, elegem van.
Sok év nyomai ezek, melyeket nehéz levetkőzni, belülről fáj...Ha most alkotnék, sötét lenne, fájna az egész kép.
Érzem azonban az Úr most is tart a tenyerén és eszembe jut egy dal... táborban énekeltük... nem is csak egyszerű éneklés volt, hanem el kellet mutogatni.


 

 

 

 

Csillagpont -- Áldott legyen a mi Urunk

 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 





Alkotás


Egy utcai lámpa ellenáll az időjárásnak, viharos szeleknek, zuhogó esőnek és csak világít, mert világítania kell. A lámpás tovább világít. Az ige is azt írja: "Ti vagytok a föld sója, a világ világossága..."(Mt 5;13)
Az ima most is felszabadít. A gondok eltörpülnek, mintha teljesen világos lenne, nekem feladatom van. Csak egy a fontos: Isten dicsőségére élni.
 Van még aki azt mondja felém, ha nem is sokan, ne felejtsd, neked kötelességed alkotni... Elhiszem.



 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

A bocsánatkérés és megbocsátás
 



Az önző "én", aki mindig jobban szeretne tudni mindent bárkinél. Aki jobb akar lenni, első akar lenni....vitát és fájdalmat okozva a másik embernek. Olyan sebeket vágva, ami maradandó marad.
A bocsánatkérés már nyűgösebb, kényelmetlenebb, már ha egyáltalán valaki képes magába nézni. Mégis milyen becsülendő, amikor őszintén belátjuk: hibáztunk.
A megbocsátás sem könnyű feladat. Annál inkább, ha ok nélkül bántanak meg valakit. Az ember azonban megszomorodhat, nehezen felejtheti a sérelmeket.
Megbocsátani tudni úgy, hogy bocsánatot se kérnek...nemes dolog, szerintem.
Ahogy az imádságban is hangzik:..."és bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek"...

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

 Varga Viktor:  Lehet zöld az ég ...

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

 

Glenn Kaiser - "Most of All"

 

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

Az Úr csodásan működik

 

 

 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

 

Pincebogarak

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

 

 

1000 fős kórus -- Nagy Király

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Signature Sound

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Tommy Coomes Band: There is power in the blood

 

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

 

 

Mátraháza 2012

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

Indulj az úton...

 

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

Echo - Járom a zarándok útjait...

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

Több erőt több szeretetet

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

 

 

Csiszér László: Ó, Uram, a Te Ígéd lámpás ...

 

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

 

 

 

Az űr...

 

Sokféle mélypont létezik. Valaki, vagy valami elveszítése.   A szívben nagy szomorúság lesz. Valaki, vagy valami nagyon hiányzik. A gondolatok nem hagyják az embert nyugodni.

Felhúzott lábbal összekuporodva elmerengve, nézve a nagy üres semmibe...Valaki, vagy valami nincs. Az élet mégis megy tovább.

Az ember keres valami kézzel foghatót, valami maradandót, a megválaszolatlan miérteket.

Az Úr Jézus, aki szeret, megvigasztal, bátorít, megszabadít, Ő egyengeti utunkat. Vele teljes az élet. Őt nem látjuk, mégis velünk van.

Ő tölti ki az űrt.

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

Felülemelkedés avagy új kezdet…

 

Sokszor nem könnyű megemészteni azokat a sérelmeket, amelyek érnek bennünket. De nem elég, ha a   „szőnyeg alá söpörjük”, vagy úgy teszünk, mintha nem is lenne, ami felbosszantott, elszomorított. Letaposhatjuk magunkban, de az emlékek visszatérnek…Ez nem igazi felülemelkedés.

Erőt veszünk és a régi történéseket lezárjuk magunkban (letesszük terheinket a kereszt alá), megbocsátunk, vagy bocsánatot kérünk és egy új kezdet elé nézünk. Talán mi is változunk ezzel. Egy próbatételen túl vagyunk.

Erőt veszünk magunkon, hogy sértettségünk, gőgünk, egónk fölé emelkedjünk.

 

 

 

 

 

 

--- o ---

 

 

 

 

 

 

Gregorian Chants - Amazing Grace

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---

 

 

 

 

 

Thanksgiving Song (Hálaének)

 

 

 

 

 

 

 

 

 --- o ---